Kenéstechnikai kisokos II. Amit a motorolajokról tudni érdemes

Folytatva gondolatébresztő és tévhitromboló sorozatunkat, a motorolajok alapvető feladatairól, és a 4-ütemü motorkerékpár olajok sajátosságairól fogunk röviden beszélni. Mivel egy klasszikus gépelemről van szó, ezért először célszerű bizonyos alapfogalmak egyértelmű tisztázása, majd analitikus módon megpróbáljuk összegezni, mit várhatunk el egy korszerű motorolajtól.

Mi a különbség a szintetikus- és az ásványi eredetű motorolajok között?

Az ásványolaj alapú motorolajok a kőolajból finomítási technológiák során nyert természetes szénhidrogén-vegyületek (pl. paraffinok vagy naftének) és teljesítményjavító adalékok keveréke.
A szintetikus elnevezés nem egzakt petrolkémiai fogalom, és ez sajnos marketing szempontból számos „félreértelmezésre” adhat lehetőséget. Műszaki értelemben a következőket kell értenünk alatta. Léteznek olyan mesterségesen előállított szénhidrogén molekulatípusok – motorolajok esetében szintetikus szénhidrogénnek is nevezett poli-alfa-olefeinek (PAO), illetve szintetikus észterek -, amelyek a motorikus igénybevételek szempontjából lényegesen felülmúlják az ásványolajokat. Az ilyen típusú alapolajok előállítása – nagyon leegyszerűsítve – etilén bázisból kiindulva komplex szénláncmódosításokkal történik. Szintetikus motorolajnak az a termék tekinthető, amelyben az alapolaj 100%-ban PAO és/vagy észter összetételű. A legkisebb mértékű (!) ásványolaj hozzáadása esetén már csak a rész-szintetikus (semy-synthetic) elnevezést lehet korrektnek tekinteni.

Jobbak-e a szintetikus motorolajok?

Egyértelműen. A szintetikus alapolajok olyan előre megtervezett molekulatípusokból épülnek fel, amelyek a motorikus üzemhez a legmegfelelőbb tulajdonságokkal rendelkeznek.
Az ásványolajok molekula összetétele inhomogén, amely tükrözi a nyersolaj származási helyét, illetve a finomítási technológia sajátosságait. Az összetevők kémiai stabilitása, illetve folyási jellemzői korlátozottak, ebből adódóan az igénybevételeknek részben, vagy csak bizonyos ideig képesek megfelelni.

A motorolaj, mint többcélú gépelem, a következő igen lényeges motorikus feladatokat látja el.

Véd az égés-, és termikus bomlástermékek lerakódásától a dugattyúgyűrű zónában (gyűrűleragadás megakadályozása), az égéstérben és a dugattyúpaláston. Oldja a motor belső felületeire lerakódó szennyeződéseket (detergens hatás). Az olajba jutott szennyezőket (por, égéstermékek, kopásfémek) folyamatos lebegésben tartja, így a szűrőrendszer egy bizonyos mérettartomány felett azokat képes kiszűrni, a finom diszpergált szennyezők pedig az olajcsere alkalmával távoznak a motorból. Itt érdemes megjegyezni, hogy a használt olaj sötét színét ez a lebegésben tartó hatás okozza, amely alapvetően elvárt pozitív tulajdonság, ellentétben a „szakértők” olajminőségre vonatkozó okfejtéseivel.
Kopásvédelem a dugattyúgyűrű-hengerfal zónában, a vezérlésben és motorkerékpároknál a hajtáslánc további elemeiben (tengelykapcsoló, nyomatékváltó). A motorcsapágyak esetében az indítási kopások csökkentése.
Hűtő-, hőelvezető szerep. Konstrukciótól függően a motorolaj gyakran primer hűtőközeg. Ez fokozott követelményt jelent a termikus stabilitás, illetve a magas hőmérsékleten is hatékony kenőfilm-vastagság biztosítása terén.
Egyéb követelmények: katalizátor összeférhetőség, bázikus tartalék az üzemanyag savas égéstermékeinek ellensúlyozására, megfelelő élettartam.

Gépjármű motorolajok vs. motorkerékpár motorolajok

Terjedelmi okok miatt nincs lehetőségünk olyan történeti visszatekintésre, hogy mikor váltott külön utakra a négy- ill. kétkerekűek kenése. A 90-es évek elejétől már eltérő alapolaj és adalék alkalmazásról beszélhetünk. Létezik ugyanis néhány alapvető körülmény, amely miatt ma már nem lehet azonos fejlesztési koncepciókat alkalmazni a két kenőanyagtípus esetében.
Bár az égésfolyamat elvi sajátosságai azonosak, számos tényező igen eltérő a 4-ütemű motorkerékpároknál.
A hűtési rendszer sokkal összetettebb (motorelrendezés, aerodinamikai tervezés). A rendelkezésre álló tér korlátozott, így a motor és a nyomatékváltó közös kenési rendszert alkot. Fajlagosan nagyobb a teljesítmény, akár kétszeresen olyan széles fordulatszámmező mellett. Az igen gyors teljesítményugrások miatt, gyakran fordul elő, hogy a kenőanyag-ellátó rendszer tehetetlenségéből adódóan szükségkenés állapotok lépnek fel.
A motorolajok fejlesztése ma már alapvetően motorfékpadi tesztekre épül. A személygépjármű olajok vizsgálatánál gyakoriak például nagy V8-as, illetve 1 hengeres vizsgálati motorok, amelyek jól modelleznek gépjármű igénybevételeket, de csak gyenge korrelációban állnak egy 600 cm3-es sportgép követelményeivel.
Összegezve: csak kifejezetten motorkerékpárhoz formulázott motorolajakat használjunk! A teljesítményszintekről és a kiválasztásról a következő részekben fogunk részletesen beszélni.

Azért, hogy ellentmondjak önmagamnak, van néha kivétel is. Létezik a világnak számos olyan tája, ahol a John Deere a megkérdőjelezhetetlen minőség szimbóluma. Ezért ne győzz meg egy farmert Tennesse-ből, hogy az 1968-as Harley-jába létezik jobb olaj, mint ami már a traktorban is bizonyított. (Ráadásul igaza is van…)